BOR
A bor története az emberiség története. - tartja a mondás. A "palackba zárt napfény" történelemformáló ereje kétségbevonhatatlan, kultúrtörténeti jelentőségére utal, hogy költők százai dicsőítették évezredeken át. A magyar ember számára különösen fontos, hiszen: hite gyakorlásakor, születésétől a koporsója rovásáig, hadas időkben és békességben, győzelemkor és vereség után, böjtidőben és mátkázó hétben, lakodalmakon és torokon, a sokadalmakon és vásárokon, a szerződés előtt és után bort ittak és ez a megbecsülés része volt. Ugyanakkor szolgálhat az őszinteség, nyíltság, egy szóval az igazság mérésére is, melyet már az ókoriak is kerestek benne, és amelyet ki is fejeztek a gyorsan szállóigévé vált mondással: "in vino veritas" - borban az igazság.
» Hazai borszőlőfajták
Fehérborszőlő-fajták
Vörösborszőlő-fajták
Egyéb borszőlők (területük kisebb)
Direkt termők
» Híres borvidékek a világban
» Borfajták
A fehérbor, a rozébor és a vörösbor
Édes, félédes, száraz, félszáraz bor
Asztali bor, tájbor, minőségi bor
Az újbor
Egyéb - kor és alkoholtartalom (könnyű, közepes, nehéz bor)
» A borok csoportosítása
Készítési eljárás szerint
Szín szerint
Cukortartartalom szerint
» Gasztrotörténet
> Bor és gasztronómia
Sauvignon Blanc
Cserszegi Fűszeres
Furmint
Tokaji Szamorodni száraz
> Milyen borokat válasszunk az ételekhez?
» A bor összetevői
» Gyógyhatás
Magyarországi borvidékek
-Ászár-Neszmélyi Borvidék
-Balatonboglári Borvidék
-Badacsonyi Borvidék
-Balatonfelvidéki Borvidék
-Balatonfüred - Csopaki Borvidék,
-Balatonmelléke Borvidék,
-Bükkaljai Borvidék,
-Csongrádi Borvidék,
-Egri Borvidék,
-Etyek - Budai Borvidék,
-Hajós-Bajai Borvidék,
-Kunsági Borvidék,
-Mátraaljai Borvidék,
-Mecsekaljai Borvidék,
-Móri Borvidék,
-Pannonhalma - Sokoróaljai Borvidék,
-Somlói Borvidék,
-Soproni Borvidék,
-Szekszárdi Borvidék,
-Tokaj - Hegyaljai Borvidék,
-Tolnai Borvidék,
-Villányi Borvidék
Hazai borszőlőfajták
Fehérborszőlő-fajták
Bianca
Chardonnay
Cserszegi fűszeres
Furmint (Tokaj, Somló)
Hárslevelű
Irsai Olivér
Juhfark (Somló)
Kéknyelű
Leányka
Olaszrizling
Ottonel muskotály
Rajnai rizling
Rizlingszilváni (müller-thurgau)
Sauvignon Blanc
Sárfehér
Sárga muskotály (muscat lunel)
Szürkebarát (pinot gris, pinot grigio)
Tramini
Cirfandli (Pécs)
Zöld veltelini
Vörösborszőlő-fajták
Blauburger
Cabernet franc
Cabernet sauvignon
Kadarka
Kékfrankos
Merlot
Pinot noir
Shiraz (syrah) Síráz városról elneveznve
Zweigelt
Portugieser (Kékoportó)
Egyéb borszőlők (területük kisebb)
Budai zöld
Csabagyöngye (vegyes hasznosítású, csemege- és borszőlő)
Csókaszőlő
Kékmedoc
Kövérszőlő
Kövidinka
Kunbarát
Kunleány
Zala gyöngye
Zefír
Zengő
Zenit
Zeusz
Direkt termők
Telepítésük tilos, illetve egyedi engedélyhez kötött, mivel a belőlük készült borok gyenge minőségűek, esetenként még az egészségre is károsak.
Delavári (Daleware)
Izabella
Kurucvér
Noah
Otelló
Híres borvidékek a világban
-Bordeaux (Franciaország)
-Bourgogne (Franciaország)
-Champagne (Franciaország)
-Alsace (Franciaország)
-Cotes du Rhône (Franciaország)
-Piemonte (Olaszország)
-Toszkána (Olaszország)
-Puglia (Olaszország)
-Rioja (Spanyolország)
-Ribera del Duero (Spanyolország)
-Douro vidék (Portugália)
-Wachau (Ausztria)
-Mosel-Saar-Rüwer (Németország)
-Rheingau (Németország)
-Pfalz (Németország)
-Kalifornia (Amerikai Egyesült Államok)
-Washington (Amerikai Egyesült Államok)
-Oregon (Amerikai Egyesült Államok)
-Barossa (Ausztrália)
-Hunter Valley (Ausztrália)
-Marlborough (Új-Zéland)
-Hawkes Bay (Új-Zéland)
-Central Valley (Chile)
-Mendoza (Argentína)
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
Borfajták
Alapvetően öt dolog határozza meg a bor fajtáját és minőségét: a szőlőfajta, a termés minősége, a termőhely, a szőlősgazda és a borász hozzáértése, valamint az adott év időjárása. A legegyszerűbben a színek alapján különböztethetjük meg a borokat, mivel egyértelműen látszik, hogy fehér-, vörös-, avagy rozéborral állunk-e szemben.
A fehérbor, a rozébor és a vörösbor
A bor színe értelemszerűen a szőlő színétől függ. A legtöbb fehérbor chardonnay, rizling, sauvignon blanc, furmint, hárslevelű, muskotály típusú szőlőből készül. A fehérborok alkoholtartalma 8-tól akár 15 térfogatszázalékig terjedhet. Vörösbor csak sötét szőlőből nyerhető, mert a színét a héj festékanyagától kapja. A leggyakrabban cabernet sauvignon, merlot vagy kékburgundi (pinot noir) szőlőből készül, minimum 9 térfogatszázalék alkoholtartalommal. A rosébor szintén kék szőlőből készül, de préselés előtt a lé csak rövid ideig marad együtt a színt adó héjjal és a gyümölcshússal, így világosabb lesz.
Édes, félédes, száraz, félszáraz bor
A cukortartalom lényegesen befolyásolja a bor ízét és az ízléstől függ, hogy édes, félédes, félszáraz vagy száraz bort kedveljük meg. Az édes bor az, amelynek literenkénti cukortartalma magasabb, mint 45 gramm, ez az érték a félédesnél 18 és 45 gramm közé esik; míg félszáraz bornál 4 és 18 gramm az érték, egy liter száraz borban pedig 4 grammnál kevesebb a cukor.
Asztali bor, tájbor, minőségi bor
Kiindulási pontot jelenthet a bor minőségi besorolása, ami megmutatja, hogy asztali bor, tájbor, vagy minőségi bor van-e a palackban. A kor alapján is meg kell különböztetnünk az egyes borokat ugyanis nem mindegy, hogy újbor, fiatal bor, érett bor, esetleg ó- vagy öregbor közül választunk. Természetesen az egyik legfontosabb iránymutatást a származási hely adja a bor ízére vonatkozóan, ami egyúttal a bor márkaneve is szokott lenni. A könnyű borok alkoholtartalma 9-10 térfogatszázalék, a közepes boroké legfeljebb 13%, e fölött már nehéz a bor.
Az újbor
A kierjedt bor a következő szüretig újbornak számít. A borászok általában az olyan borokat nevezik újbornak, melyekben még nem dominálnak az érlelési illatok és ízek. Az újbor az erjesztés után "nulla érleléssel" egyből a palackba kerül. Azonban idővel a palackban is kialakulnak érlelési jegyek, ezért általában a következő év húsvétjáig nevezhetjük az előző évben szüretelt szőlőből készült borokat újboroknak.
Egyéb - kor és alkoholtartalom (könnyű, közepes, nehéz bor)
A kor alapján is meg kell különböztetnünk az egyes borokat ugyanis nem mindegy, hogy újbor, fiatal bor, érett bor, esetleg ó- vagy öregbor közül választunk. Természetesen az egyik legfontosabb iránymutatást a származási hely adja a bor ízére vonatkozóan, ami egyúttal a bor márkaneve is szokott lenni. A könnyű borok alkoholtartalma 9-10 %, a közepes boroké legfeljebb 13 %, és felette már nehéz a bor.
A borok csoportosítása
Készítési eljárás szerint
aszúbor: részben aszúszőlőből készült bor
barrique (vagy barrikolt bor): kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor.
cuvée: többfajta szőlőből készült bor.
egyszerű fajbor: egyféle szőlőből, hagyományos eljárással készült bor.
jégbor: fagyott szőlőből készült bor
Szín szerint
A boroknál általában három színt különböztetünk meg, ezek a következők:
Fehér: fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig. Minőségi fehérborok például a tokaji aszú vagy a rajnai.
Rosé („rozé”): a rózsaszín vagy rózsás különböző árnyalatai, vörös szőlőből készül, úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében. Minőségi rosé: madeirai rosé, Dúzsi rosé.
Vörös: a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad. Minőségi vörösborok: Egri bikavér, Ó burgundi.
Cukortartartalom szerint
A borokat a cukortartalom függvényében az alábbi kategóriákba sorolják a bortörvény szerint.
Száraz: <4 g/l - A bor cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet.
Félszáraz:4-12 g/l - A bor cukortatalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l.
Félédes: 12-45 g/l
Édes: >45 g/l
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
Gasztrotörténet
Már az ókori lakomákon is odafigyeltek arra, hogy az étkezések megfelelő szakaszaihoz, megfelelő borokat kínáljanak. Az anta coenam - előétel (zöldségek, tengeri finomságok, kagylók…stb.) után jött az incoena - második fogás (vadhúsok, sültek…stb.), majd a gyümölcsöket tartalmazó mensa pomorum . Bár az is igaz, hogy a görögök és a rómaiak a borivást inkább az étkezések utánra időzítették, azért az evés utáni társalgáskor, édeskés boraikhoz szőlőt, gyümölcsöt, aszalt gyümölcsöt, fügét rágcsáltak.
A középkorban némileg lazultak a borivási szokások, sok tekintetben a mennyiség lépett előtérbe, természetesen csak a módosabb lakomákon. A kenyér hiányában a zsíros, nehéz ételek mellé jól csúszott a savakban gazdag bor, ami valóban hozzájárult az étkek jobb emésztéséhez. Nem múlhatott el olyan kiadós étkezés, ahol nem folyt bőven a borocska, s a 17. századra a magyar nemesek borissza hajlamai messze földön hírhedté váltak.
Az igazi változásra a polgári átalakulás időszakában került sor, amikor a kialakuló polgári létforma részévé vált a borkultúra, divattá vált az éttermek látogatása. Az étlapok mellé már borajánló is dukált, s büszkék lehetünk rá, mert ez a folyamat kis késéssel ugyan, de Magyarországon is kialakult a 19. század második felére. A híres csárdákba betérő biztos lehetett benne, hogy a környék legjobb borait szolgálják fel a legjobb ételekhez, s ügyeltek a tájjelleg reprezentálására. Fogalommá váltak a Buda és Pest környéki, valamint a balatoni fogadók, vendéglők, pinceéttermek, mint ahogy fogalommá váltak sok más mellett a Csopaki, Budai, Dörgicsei, Aradi borok is. Elterjedt a palackos bor, 
tömegessé és olcsóvá vált az üveggyártás, így a minőségi borfogyasztás is új lendületet kapott, s az ezt élvező réteg is kiszélesedhetett. Budapest európai hírű éttermeiben, kávéházaiban, finom borokat kortyolhatott a betérő vendég, s a választék igazán sokszínű volt, kiterjedt az ország szinte összes borvidékének nedűire. A sültek, a gulyások, a pörköltfélék, lecsós ételek, füstölt húsok, vagdaltak, túrós csuszák, halászlevek és természetesen a finom sütemények és rétesek is mindig megtalálták a nekik megfelelő bortársat. A vasútállomások resti éttermeiben, amelyek a kor gyorséttermei voltak, két vonatindulás között látták el megfelelő étellel és borral az utasokat. A vasút, mely Európa, Anglián kívüli részének kivételével, legsűrűbb hálózatával rendelkezett, segített a borok , borkultúra elterjesztésében. A restiknek köszönhetjük a bécsi szelettel, vagdalttal készített szendvicseket is, hisz fontos volt a gyors étkezés. Nyári melegekben pedig itt is hódított a fröccs, amelyből rendes magyar kocsmában akár 8-10 féle is rendelkezésre állhatott.
Ez a folyamat, mely európai módon zajlott nálunk is, 1945 után megszűnt, illetve visszaszorult. A polgári, feudális szokásnak tartott borkultúra visszaszorult, s helyét valami más vette át, amiről a későbbiekben részletesen olvashatunk majd. 1990 után megint beindult valami. Újra vannak igényes borlapok, a választék is alakul, de nagyon sok idő kell hozzá, hogy a bor-gasztronómia újra régi fényében tündököljön.
A magyar étkezési szokások teljesen átalakultak, a hagyományos magyar ízek sok esetben visszaszorultak, s a világkonyhák alapvető elterjedése megváltoztatta a kereteket. A - pizza, a kínai, a girosz- már része a mindennapoknak, ezzel új kihívások elé állították a borászatokat is. A rendkívül jó adottságokkal bíró magyar borászat képes felvenni az új szálakat. A sokszínűség, melyet az egymástól szépen elkülöníthető, egyedei karaktereket adó borvidékek biztosítanak, jól párosíthatóak a rendkívül változatos ételválasztékkal.
Bor és gasztronómia
Chardonnay
A Chardonnay a világ egyik legismertebb szőlőfajtája. Ismert mind reduktív, mind tölgyfahordós, esetleg barrique érlelésű verzióban. A legjobb választás halakból, szárnyasokból készített ételekhez, friss sajtokhoz, a hordós érlelésű Chardonnay pedig grillezett, roston vagy faszénen sütött fehér húsokhoz, gombás szószos ételekhez, nehéz tejszínes mártásokkal készített fogásokhoz és aromásabb, esetleg grillezett sajtokhoz.
Sauvignon Blanc
Szintén francia eredetű nemes szőlőfajta a Loire völgyéből származik. Általában reduktív technológiával készülnek szép borai, bár helyenként találkozhatunk hordós érlelésű, sőt újabban barrique típusokkal is. Általában elmondható róla, hogy a zöld illatok és ízek jellemzőek rá: zöld paprika, bodza, egres ízjegyei tűnnek fel, ezért az az optimális, ha zöldségköretekkel kísért fehér húsokhoz, vegetáriánus ételekhez, zöldségből készült krémlevesekhez, spárgához, brokkolihoz kínáljuk, de jól harmonizál a natúr kecskesajtokkal is.
Tramini
A Magyarországon leginkább ismert Fűszeres Tramini dél-tiroli eredetű, jellegzetessége a nevében is leírt fűszeres zamat és ízvilág, egy kis egzotikus beütéssel, ami szépen harmonizál gyümölcsös jellegzetességeivel. A Tramini legjobb társai a gyümölcsös szószokkal készült fehér húsok illetve a távol-keleti - kínai és thai – konyha nem csípős ételkülönlegességei.
Irsai Olivér
Magyar kettős hasznosítású szőlőfajta, amely manapság nagy népszerűségnek örvend. Gyümölcsössége, muskotályos illata, lágy savai miatt népszerű beszélgetős, társasági bor. Az egyik legkönnyebb borként, könnyű gyümölcsös fehérhúsokhoz, halakhoz, előételekhez párosíthatjuk legjobban.
Cserszegi Fűszeres
Divatos magyar szőlőfajta, amelynek bora a cserszegi „ősszüleinek” alapvető tulajdonságait hordozzák. Az „irsais” könnyedség, gyümölcsösség a „traminis” fűszerességével verseng a borban. Ezt a bort épp ezért szépen párosíthatjuk gyümölcsös köretekkel, ragukkal készült szárnyas ételekhez, egzotikus ételkülönlegességekhez, pld. Az indiai ételekhez.
Furmint
Eredetileg nem magyar, de évszázadok alatt igazi hungaricummá váló, karakteres fehérbort ismerhetünk meg benne, amely a hordós érlelést szinte kívánja. Karakterei miatt a fűszeresebb szárnyasok, sertéshúsok, hagymás, fokhagymás ragus húsételek, magyaros káposztás ételek remek kiegészítője.
Olaszrizling
Magyarország legnagyobb mennyiségben termelt fehérbora, nem magyar fajta, valószínű francia eredetű, mégis igazi magyar különlegesség. Sokféle stílusban találkozhatunk vele, a mindennapok nem túl karakteres alapborától, egészen a mandulás mellékízekkel bíró szép balatoni rizlingekig. Az ételek közül érleltségi fokától függően szépen harmonizál a magyaros konyhához, vadasokhoz, káposztás ételekhez, főzelékekhez, sertéspecsenyékhez, sült és töltött csirkéhez, füstölt húsokhoz. A balatoni rizlingek legjobb társa lehet a balatoni halakból készült ételek sora, valamint a mandulás ízekkel megbolondított egyéb ételek.
Tokaji Szamorodni száraz
A fehérborok egyik hazai királynője a szamorodni, amelyet ritkán kínálunk ételekhez, leginkább a nagyon karakteres krémlevesekhez passzíthatjuk, ellenben igen kiváló aperitif bor, amely szép savaival kellőképp előkészíti gyomrunkat az étkek befogadására.
Milyen borokat válasszunk az ételekhez?
Aperitifek Száraz pezsgők, esetleg száraz vermutok, a száraz fehérek közül a legalkalmasabb a tokaji szamorodni
Előételek Könnyű száraz fehér, üde nem túl harsány rosé
Levesek Lágy, illatos, száraz, esetleg félszázaz fehérek, különösen az édeskés zöldségeknél, tejfölös és krémleveseknél.
Gyümölcslevesek Édességük okán már a félédes, édes fehérek felé is kacsintgathatunk, muskotályok, hárslevelű, furmint lehet a megoldás.
Gulyásleves A marhából készült fűszeres leves már a vörösborokat kívánja , a nem túl csersavas kategóriában, de jó választás egy szép siller is.
Halászlé A paprikás, csípős ízek könnyű vörösborokat kívánnak, de siller is jó kísérő lehet.
Bableves Külön kategória a levesek közt, mivel karakteres íze már testes fehérek és a csersavasabb vörösborok irányába mutat, pláne, ha füstölt csülökkel, tejföllel tálaljuk.
Főzelékek A tejfölös édeskés ízeknél a félszáraz, félédes fehér a legjobb kísérő
Bab-, Lencsefőzelék Ezek is kivételek, a karakteres, hordós száraz fehérek és a testesebb vörösborok is jól passzolnak
Töltött paprika A rizses, sertéshúsos töltelék miatt is már a karakteres száraz fehérborok és a testesebb vörösborok bátran fogyaszthatók hozzá
Káposztás ételek Testes, tüzes, magyaros fehérek, savasabb vörösök
Gombás ételek Fűszerezettségüktől függően a száraz fehértől, a rosén át, a könnyű vörösig választhatunk
Halételek A könnyű reduktív fehér borok terepe ez, kivétel a magyaros ponty, harcsa ételek sora, ahol megint a testes rosék, sillerek és a könnyű vörösök jöhetnek.
Csirke, pulyka,
kacsa,liba A könnyű száraz fehérektől indul a sor, egészen a rosékig elmehetünk, a fűszerektől, köretektől függően. A nálunk népszerű paprikások, pörköltek, a karakteresebb kacsasültek már a siller és könnyű vörös felé is elvisznek.
Sertéshús Itt már szélesedik a borválaszték, a száraz, hordós, karakteres fehérektől indulhatunk, s a rosék, sillerek mellett már a testesebb vöröseket is bevállalhatjuk, pláne a pörkölteknél, paprikásoknál, grilleknél
Marhahús A fűszerezettségtől függően itt már a vörös tartományban érdemes maradni
Máj, belsőségek Az szerint, hogy pirított vagy pörkölt verziókban gondolkodunk, a testes fehértől a silleren át a könnyű vörösökig is elmehetünk.
Vadak A zsenge nyúl és fácán kivételével, amely még esetleg a testes fehéreket is engedi, a vadételek, erdei fűszerezettségük és intenzív íz világuk miatt a testes, karakteres vöröseket kedvelik.
Saláták A könnyű fehérek, és a rosék birodalma ez, karakteres borok elnyomják az üde zöldségeket és illatokat.
Tészták A feltéttől függ, hogy fehéret vagy esetleg rosét, sillert, könnyebb vöröset adunk hozzá
Édes tészták Félédes, édes fehérborokat választhatunk
Sütemények Édes borok, szamorodnik, aszúk, fordítások, édes, félédes pezsgők
Gyümölcsök Üde, félédes fehérborok, esetleg pezsgők
Sajtok A sokféleség rányomja bélyegét a borválasztásra. A könnyű friss sajtoktól indulunk, a félkemény, kemény sajtokon át az aromás, érlelt, penészes lágysajtokig, majd a végén a kéksajtok zárják a sort. A borsor is így fejlődik, a könnyű fehérektől a karakteres, tüzesebb fehérek irányába, majd a lágysajtoknál már inkább a vörös tartományba jutunk. A kéksajt igazi kivétel, a sajtok királyaihoz, bármilyen furcsa édes tokaji borok illenek a legjobban.
A bor összetevői
A bor alapvetően négy egyszerű vegyületből áll:
- legnagyobb mennyiségben víz alkotja
- a másik jelentős összetevő az etilalkohol (általában 10%-nyi, vannak azonban gyengébb és erősebb borok is)
- a harmadik jelentős alkotó két monoszacharid a szőlőcukor és a gyümölcscukor.
- a cukortartalom alapján megkülönböztetünk száraz (4 g/l-nél kevesebb), félszáraz (4-12 g/l), félédes (15-50 g/l) és édes (50 g/l felett) borokat.
Ha csak ezeket tartalmazná aligha alakult volna ki a több ezer éves borkultúra.
A többi, összesen legfeljebb néhány százaléknyi, mégis több ezer féle összetevő adja az egyes borok jellegzetességét.
Mennyiségük, illetve egyáltalán jelenlétük, nagymértékben függ a szőlő fajtájától, termőhelyétől, a talajösszetételétől, a borkészítés módjától és egyéb tényezőktől.
Gyógyhatás
Kétségtelen tény, hogy a borok összetétele rendkívül bonyolult és változatos, amely természetes úton a szőlőbogyó sejtnedveiből erjedés által jön létre, és hosszú ideig eltartható. A bor fogyasztása - korlátozott mértékben - még orvosi megközelítésben is általában kedvezőnek mondható a táplálkozás élettani szempontból, különösen az étkezések alkalmával.
A borban előforduló ásványi anyagok kiemelkedő fiziológiai hatással bírnak.
Legnagyobb mennyiségben a Kálium található a fémionok közül amelynek szerepe van a bor vizelethajtó hatásában. Ezen kívül jelentős szerepet játszik a Kálium az izom összehúzódásban. Nagyon fontos a Kálium és Kalcium aránya az izomműködés szabályozásában.
A borban lévő szerves savak fontos szerepet játszanak az emésztésben, mivel a bor pH értéke (2,8-3,8) közel áll a gyomornedv pH-jához (2,0-2,5).
A szerves savak oxidálódása során a kötött részükből kationok (K+, Ca++, Mg++) szabadulnak fel, bejutnak a véráramba és segítik a vér lúgosságának fenntartását. A gyenge szerves savak hozzájárulnak erős puffer hatásuk által a gyomornedv pH értékének fenntartásához.
A bor táplálkozásunkban csak szerény vitaminforrásnak tekinthető. Ha azonban bort nem mint vitaminforrást, hanem mint étkezéskor fogyasztott italt tekintjük, akkor nyugodtan összehasonlíthatjuk más erjesztett italokkal, sőt a szőlőlével is. Ami vitamintartalmát illeti, a bor nem marad el a sörtől, sőt a kereskedelmi forgalomban lévő szőlőlé is kevesebb vitamint tartalmaz, mint a bor, mert az alkoholos erjedés biológiai folyamatai sokkal jobban kímélik a rendkívül érzékeny vitaminokat, mint a szőlőlé tartósításának ipari műveletei, nem beszélve az erjedés során keletkezett vitaminokról.
Régóta ismert a borok emberre veszélyes patogén baktériumokra (kolera vibrió, kolibacilus, tifuszbacilus stb.) gyakorolt pusztító hatása.
1950. óta végzett kísérletekkel bizonyították be, hogy azt az antiszeptikus hatást a bor polifenol-vegyületei idézik elő, melyek antocianinok a vörös borokban és flavonoidok a fehér borokban.
Az antocianinok - így a szőlő antocianinjai is - általában heterozidok, glükozidok, amelyek savas hidrolízise folyamán egy vagy több molekula cukor és egy aglükon: antocianidin molekula keletkezik. Baktericid hatása csak a hidrolizált aglükonnak, az antocianidinnek van. A szőlőmustban lévő antocianidinek csak az erjedés után kezdenek hidrolizálni, ezért a mustnak és az éppen kierjedt újbornak alig van baktericid hatása, ez a hatás csak az antocianinok hidrolízisével kezd kialakulni a borokban és egy idő múlva éri el maximumot.
Ismeretes, hogy a bor "cserzőanyagai", "tanninjai" az elemi flavon-vázon alapuló polifenol vegyületek több molekulából kondenzált, polimerizált termékei. Amilyen mértékben polimerizálódnak a flavon-vázas molekulák - főleg a katechinek és leukoantocianidinek -, olyan mértékben erősödik két tulajdonságuk: az összehúzó íz és a fehérjékhez való affinitás. E tulajdonságok maximumot érnek el kb. 9-10 molekula kondenzációjánál, ez a polimer vegyület már a tulajdonképpeni tanninnak felel meg.
A polifenol vegyületek polimerizációs fokának növekedésére csökken azok P vitamin-aktivitása, de jelentősen erősödik az antivírusos hatás. A polimerizált vegyületek hatására a vírusok azért veszítik el fertőző tulajdonságukat, mert a fehérjék komplex vegyületet képeznek a tanninokkal, ezáltal inaktiválódnak a vírusfehérjék.
Népbetegségnek számító szív és keringésrendszeri betegségek egyik kiváltó oka a vérerek falán való lerakódás az érelmeszesedés kialakulása. Ezek a zsírtartalmú lerakódások később teljes érelzáródást okoznak, illetve agyvérzést is idézhetnek elő. Az étkezések alkalmával mértékletesen fogyasztott borok bizonyítottan segítik az emberi szervezetet ezen károsodások kialakulásának megelőzésében. A borokban a polifenolok összes mennyisége elérheti a 3-4 g/l-t is, melyek antioxidáns hatása régóta ismert. A jelenlegi kutatások középpontjában főleg a katechin és származékai, valamint a 3,5 trihidroxi-sztibén - köznapi nyelven a rezveratrol - állnak.
Chardonnay
Cserszegi fűszeres
Furmint (Tokaj, Somló)
Hárslevelű
Irsai Olivér
Juhfark (Somló)
Kéknyelű
Leányka
Olaszrizling
Ottonel muskotály
Rajnai rizling
Rizlingszilváni (müller-thurgau)
Sauvignon Blanc
Sárfehér
Sárga muskotály (muscat lunel)
Szürkebarát (pinot gris, pinot grigio)
Tramini
Cirfandli (Pécs)
Zöld veltelini
Cabernet franc
Cabernet sauvignon
Kadarka
Kékfrankos
Merlot
Pinot noir
Shiraz (syrah) Síráz városról elneveznve
Zweigelt
Portugieser (Kékoportó)
Csabagyöngye (vegyes hasznosítású, csemege- és borszőlő)
Csókaszőlő
Kékmedoc
Kövérszőlő
Kövidinka
Kunbarát
Kunleány
Zala gyöngye
Zefír
Zengő
Zenit
Zeusz
Delavári (Daleware)
Izabella
Kurucvér
Noah
Otelló
-Bourgogne (Franciaország)
-Champagne (Franciaország)
-Alsace (Franciaország)
-Cotes du Rhône (Franciaország)
-Piemonte (Olaszország)
-Toszkána (Olaszország)
-Puglia (Olaszország)
-Rioja (Spanyolország)
-Ribera del Duero (Spanyolország)
-Douro vidék (Portugália)
-Wachau (Ausztria)
-Mosel-Saar-Rüwer (Németország)
-Rheingau (Németország)
-Pfalz (Németország)
-Kalifornia (Amerikai Egyesült Államok)
-Washington (Amerikai Egyesült Államok)
-Oregon (Amerikai Egyesült Államok)
-Barossa (Ausztrália)
-Hunter Valley (Ausztrália)
-Marlborough (Új-Zéland)
-Hawkes Bay (Új-Zéland)
-Central Valley (Chile)
-Mendoza (Argentína)
A bor színe értelemszerűen a szőlő színétől függ. A legtöbb fehérbor chardonnay, rizling, sauvignon blanc, furmint, hárslevelű, muskotály típusú szőlőből készül. A fehérborok alkoholtartalma 8-tól akár 15 térfogatszázalékig terjedhet. Vörösbor csak sötét szőlőből nyerhető, mert a színét a héj festékanyagától kapja. A leggyakrabban cabernet sauvignon, merlot vagy kékburgundi (pinot noir) szőlőből készül, minimum 9 térfogatszázalék alkoholtartalommal. A rosébor szintén kék szőlőből készül, de préselés előtt a lé csak rövid ideig marad együtt a színt adó héjjal és a gyümölcshússal, így világosabb lesz.Készítési eljárás szerint
aszúbor: részben aszúszőlőből készült bor
barrique (vagy barrikolt bor): kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor.
cuvée: többfajta szőlőből készült bor.
egyszerű fajbor: egyféle szőlőből, hagyományos eljárással készült bor.
jégbor: fagyott szőlőből készült bor
Szín szerint
A boroknál általában három színt különböztetünk meg, ezek a következők:
Fehér: fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig. Minőségi fehérborok például a tokaji aszú vagy a rajnai.
Rosé („rozé”): a rózsaszín vagy rózsás különböző árnyalatai, vörös szőlőből készül, úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében. Minőségi rosé: madeirai rosé, Dúzsi rosé.
Vörös: a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad. Minőségi vörösborok: Egri bikavér, Ó burgundi.
Cukortartartalom szerint
A borokat a cukortartalom függvényében az alábbi kategóriákba sorolják a bortörvény szerint.
Száraz: <4 g/l - A bor cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet.
Félszáraz:4-12 g/l - A bor cukortatalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l.
Félédes: 12-45 g/l
Édes: >45 g/l
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
Gasztrotörténet
Már az ókori lakomákon is odafigyeltek arra, hogy az étkezések megfelelő szakaszaihoz, megfelelő borokat kínáljanak. Az anta coenam - előétel (zöldségek, tengeri finomságok, kagylók…stb.) után jött az incoena - második fogás (vadhúsok, sültek…stb.), majd a gyümölcsöket tartalmazó mensa pomorum . Bár az is igaz, hogy a görögök és a rómaiak a borivást inkább az étkezések utánra időzítették, azért az evés utáni társalgáskor, édeskés boraikhoz szőlőt, gyümölcsöt, aszalt gyümölcsöt, fügét rágcsáltak.
A középkorban némileg lazultak a borivási szokások, sok tekintetben a mennyiség lépett előtérbe, természetesen csak a módosabb lakomákon. A kenyér hiányában a zsíros, nehéz ételek mellé jól csúszott a savakban gazdag bor, ami valóban hozzájárult az étkek jobb emésztéséhez. Nem múlhatott el olyan kiadós étkezés, ahol nem folyt bőven a borocska, s a 17. századra a magyar nemesek borissza hajlamai messze földön hírhedté váltak.
Az igazi változásra a polgári átalakulás időszakában került sor, amikor a kialakuló polgári létforma részévé vált a borkultúra, divattá vált az éttermek látogatása. Az étlapok mellé már borajánló is dukált, s büszkék lehetünk rá, mert ez a folyamat kis késéssel ugyan, de Magyarországon is kialakult a 19. század második felére. A híres csárdákba betérő biztos lehetett benne, hogy a környék legjobb borait szolgálják fel a legjobb ételekhez, s ügyeltek a tájjelleg reprezentálására. Fogalommá váltak a Buda és Pest környéki, valamint a balatoni fogadók, vendéglők, pinceéttermek, mint ahogy fogalommá váltak sok más mellett a Csopaki, Budai, Dörgicsei, Aradi borok is. Elterjedt a palackos bor, 
tömegessé és olcsóvá vált az üveggyártás, így a minőségi borfogyasztás is új lendületet kapott, s az ezt élvező réteg is kiszélesedhetett. Budapest európai hírű éttermeiben, kávéházaiban, finom borokat kortyolhatott a betérő vendég, s a választék igazán sokszínű volt, kiterjedt az ország szinte összes borvidékének nedűire. A sültek, a gulyások, a pörköltfélék, lecsós ételek, füstölt húsok, vagdaltak, túrós csuszák, halászlevek és természetesen a finom sütemények és rétesek is mindig megtalálták a nekik megfelelő bortársat. A vasútállomások resti éttermeiben, amelyek a kor gyorséttermei voltak, két vonatindulás között látták el megfelelő étellel és borral az utasokat. A vasút, mely Európa, Anglián kívüli részének kivételével, legsűrűbb hálózatával rendelkezett, segített a borok , borkultúra elterjesztésében. A restiknek köszönhetjük a bécsi szelettel, vagdalttal készített szendvicseket is, hisz fontos volt a gyors étkezés. Nyári melegekben pedig itt is hódított a fröccs, amelyből rendes magyar kocsmában akár 8-10 féle is rendelkezésre állhatott.
Ez a folyamat, mely európai módon zajlott nálunk is, 1945 után megszűnt, illetve visszaszorult. A polgári, feudális szokásnak tartott borkultúra visszaszorult, s helyét valami más vette át, amiről a későbbiekben részletesen olvashatunk majd. 1990 után megint beindult valami. Újra vannak igényes borlapok, a választék is alakul, de nagyon sok idő kell hozzá, hogy a bor-gasztronómia újra régi fényében tündököljön.
A magyar étkezési szokások teljesen átalakultak, a hagyományos magyar ízek sok esetben visszaszorultak, s a világkonyhák alapvető elterjedése megváltoztatta a kereteket. A - pizza, a kínai, a girosz- már része a mindennapoknak, ezzel új kihívások elé állították a borászatokat is. A rendkívül jó adottságokkal bíró magyar borászat képes felvenni az új szálakat. A sokszínűség, melyet az egymástól szépen elkülöníthető, egyedei karaktereket adó borvidékek biztosítanak, jól párosíthatóak a rendkívül változatos ételválasztékkal.
Bor és gasztronómia
Chardonnay
ChardonnayA Chardonnay a világ egyik legismertebb szőlőfajtája. Ismert mind reduktív, mind tölgyfahordós, esetleg barrique érlelésű verzióban. A legjobb választás halakból, szárnyasokból készített ételekhez, friss sajtokhoz, a hordós érlelésű Chardonnay pedig grillezett, roston vagy faszénen sütött fehér húsokhoz, gombás szószos ételekhez, nehéz tejszínes mártásokkal készített fogásokhoz és aromásabb, esetleg grillezett sajtokhoz.
Sauvignon Blanc
Szintén francia eredetű nemes szőlőfajta a Loire völgyéből származik. Általában reduktív technológiával készülnek szép borai, bár helyenként találkozhatunk hordós érlelésű, sőt újabban barrique típusokkal is. Általában elmondható róla, hogy a zöld illatok és ízek jellemzőek rá: zöld paprika, bodza, egres ízjegyei tűnnek fel, ezért az az optimális, ha zöldségköretekkel kísért fehér húsokhoz, vegetáriánus ételekhez, zöldségből készült krémlevesekhez, spárgához, brokkolihoz kínáljuk, de jól harmonizál a natúr kecskesajtokkal is.
Tramini
A Magyarországon leginkább ismert Fűszeres Tramini dél-tiroli eredetű, jellegzetessége a nevében is leírt fűszeres zamat és ízvilág, egy kis egzotikus beütéssel, ami szépen harmonizál gyümölcsös jellegzetességeivel. A Tramini legjobb társai a gyümölcsös szószokkal készült fehér húsok illetve a távol-keleti - kínai és thai – konyha nem csípős ételkülönlegességei.
Irsai Olivér
Magyar kettős hasznosítású szőlőfajta, amely manapság nagy népszerűségnek örvend. Gyümölcsössége, muskotályos illata, lágy savai miatt népszerű beszélgetős, társasági bor. Az egyik legkönnyebb borként, könnyű gyümölcsös fehérhúsokhoz, halakhoz, előételekhez párosíthatjuk legjobban.
Cserszegi Fűszeres
Divatos magyar szőlőfajta, amelynek bora a cserszegi „ősszüleinek” alapvető tulajdonságait hordozzák. Az „irsais” könnyedség, gyümölcsösség a „traminis” fűszerességével verseng a borban. Ezt a bort épp ezért szépen párosíthatjuk gyümölcsös köretekkel, ragukkal készült szárnyas ételekhez, egzotikus ételkülönlegességekhez, pld. Az indiai ételekhez.
Furmint
Eredetileg nem magyar, de évszázadok alatt igazi hungaricummá váló, karakteres fehérbort ismerhetünk meg benne, amely a hordós érlelést szinte kívánja. Karakterei miatt a fűszeresebb szárnyasok, sertéshúsok, hagymás, fokhagymás ragus húsételek, magyaros káposztás ételek remek kiegészítője.
Olaszrizling
Magyarország legnagyobb mennyiségben termelt fehérbora, nem magyar fajta, valószínű francia eredetű, mégis igazi magyar különlegesség. Sokféle stílusban találkozhatunk vele, a mindennapok nem túl karakteres alapborától, egészen a mandulás mellékízekkel bíró szép balatoni rizlingekig. Az ételek közül érleltségi fokától függően szépen harmonizál a magyaros konyhához, vadasokhoz, káposztás ételekhez, főzelékekhez, sertéspecsenyékhez, sült és töltött csirkéhez, füstölt húsokhoz. A balatoni rizlingek legjobb társa lehet a balatoni halakból készült ételek sora, valamint a mandulás ízekkel megbolondított egyéb ételek.
Tokaji Szamorodni száraz
A fehérborok egyik hazai királynője a szamorodni, amelyet ritkán kínálunk ételekhez, leginkább a nagyon karakteres krémlevesekhez passzíthatjuk, ellenben igen kiváló aperitif bor, amely szép savaival kellőképp előkészíti gyomrunkat az étkek befogadására.
Milyen borokat válasszunk az ételekhez?
Aperitifek Száraz pezsgők, esetleg száraz vermutok, a száraz fehérek közül a legalkalmasabb a tokaji szamorodni
Előételek Könnyű száraz fehér, üde nem túl harsány rosé
Levesek Lágy, illatos, száraz, esetleg félszázaz fehérek, különösen az édeskés zöldségeknél, tejfölös és krémleveseknél.
Gyümölcslevesek Édességük okán már a félédes, édes fehérek felé is kacsintgathatunk, muskotályok, hárslevelű, furmint lehet a megoldás.
Gulyásleves A marhából készült fűszeres leves már a vörösborokat kívánja , a nem túl csersavas kategóriában, de jó választás egy szép siller is.
Halászlé A paprikás, csípős ízek könnyű vörösborokat kívánnak, de siller is jó kísérő lehet.
Bableves Külön kategória a levesek közt, mivel karakteres íze már testes fehérek és a csersavasabb vörösborok irányába mutat, pláne, ha füstölt csülökkel, tejföllel tálaljuk.
Főzelékek A tejfölös édeskés ízeknél a félszáraz, félédes fehér a legjobb kísérő
Bab-, Lencsefőzelék Ezek is kivételek, a karakteres, hordós száraz fehérek és a testesebb vörösborok is jól passzolnak
Töltött paprika A rizses, sertéshúsos töltelék miatt is már a karakteres száraz fehérborok és a testesebb vörösborok bátran fogyaszthatók hozzá
Káposztás ételek Testes, tüzes, magyaros fehérek, savasabb vörösök
Gombás ételek Fűszerezettségüktől függően a száraz fehértől, a rosén át, a könnyű vörösig választhatunk
Halételek A könnyű reduktív fehér borok terepe ez, kivétel a magyaros ponty, harcsa ételek sora, ahol megint a testes rosék, sillerek és a könnyű vörösök jöhetnek.
Csirke, pulyka,
kacsa,liba A könnyű száraz fehérektől indul a sor, egészen a rosékig elmehetünk, a fűszerektől, köretektől függően. A nálunk népszerű paprikások, pörköltek, a karakteresebb kacsasültek már a siller és könnyű vörös felé is elvisznek.
Sertéshús Itt már szélesedik a borválaszték, a száraz, hordós, karakteres fehérektől indulhatunk, s a rosék, sillerek mellett már a testesebb vöröseket is bevállalhatjuk, pláne a pörkölteknél, paprikásoknál, grilleknél
Marhahús A fűszerezettségtől függően itt már a vörös tartományban érdemes maradni
Máj, belsőségek Az szerint, hogy pirított vagy pörkölt verziókban gondolkodunk, a testes fehértől a silleren át a könnyű vörösökig is elmehetünk.
Vadak A zsenge nyúl és fácán kivételével, amely még esetleg a testes fehéreket is engedi, a vadételek, erdei fűszerezettségük és intenzív íz világuk miatt a testes, karakteres vöröseket kedvelik.
Saláták A könnyű fehérek, és a rosék birodalma ez, karakteres borok elnyomják az üde zöldségeket és illatokat.
Tészták A feltéttől függ, hogy fehéret vagy esetleg rosét, sillert, könnyebb vöröset adunk hozzá
Édes tészták Félédes, édes fehérborokat választhatunk
Sütemények Édes borok, szamorodnik, aszúk, fordítások, édes, félédes pezsgők
Gyümölcsök Üde, félédes fehérborok, esetleg pezsgők
Sajtok A sokféleség rányomja bélyegét a borválasztásra. A könnyű friss sajtoktól indulunk, a félkemény, kemény sajtokon át az aromás, érlelt, penészes lágysajtokig, majd a végén a kéksajtok zárják a sort. A borsor is így fejlődik, a könnyű fehérektől a karakteres, tüzesebb fehérek irányába, majd a lágysajtoknál már inkább a vörös tartományba jutunk. A kéksajt igazi kivétel, a sajtok királyaihoz, bármilyen furcsa édes tokaji borok illenek a legjobban.
A bor összetevői
A bor alapvetően négy egyszerű vegyületből áll:
- legnagyobb mennyiségben víz alkotja
- a másik jelentős összetevő az etilalkohol (általában 10%-nyi, vannak azonban gyengébb és erősebb borok is)
- a harmadik jelentős alkotó két monoszacharid a szőlőcukor és a gyümölcscukor.
- a cukortartalom alapján megkülönböztetünk száraz (4 g/l-nél kevesebb), félszáraz (4-12 g/l), félédes (15-50 g/l) és édes (50 g/l felett) borokat.
Ha csak ezeket tartalmazná aligha alakult volna ki a több ezer éves borkultúra.
A többi, összesen legfeljebb néhány százaléknyi, mégis több ezer féle összetevő adja az egyes borok jellegzetességét.
Mennyiségük, illetve egyáltalán jelenlétük, nagymértékben függ a szőlő fajtájától, termőhelyétől, a talajösszetételétől, a borkészítés módjától és egyéb tényezőktől.
Gyógyhatás
Kétségtelen tény, hogy a borok összetétele rendkívül bonyolult és változatos, amely természetes úton a szőlőbogyó sejtnedveiből erjedés által jön létre, és hosszú ideig eltartható. A bor fogyasztása - korlátozott mértékben - még orvosi megközelítésben is általában kedvezőnek mondható a táplálkozás élettani szempontból, különösen az étkezések alkalmával.
A borban előforduló ásványi anyagok kiemelkedő fiziológiai hatással bírnak.
Legnagyobb mennyiségben a Kálium található a fémionok közül amelynek szerepe van a bor vizelethajtó hatásában. Ezen kívül jelentős szerepet játszik a Kálium az izom összehúzódásban. Nagyon fontos a Kálium és Kalcium aránya az izomműködés szabályozásában.
A borban lévő szerves savak fontos szerepet játszanak az emésztésben, mivel a bor pH értéke (2,8-3,8) közel áll a gyomornedv pH-jához (2,0-2,5).
A szerves savak oxidálódása során a kötött részükből kationok (K+, Ca++, Mg++) szabadulnak fel, bejutnak a véráramba és segítik a vér lúgosságának fenntartását. A gyenge szerves savak hozzájárulnak erős puffer hatásuk által a gyomornedv pH értékének fenntartásához.
A bor táplálkozásunkban csak szerény vitaminforrásnak tekinthető. Ha azonban bort nem mint vitaminforrást, hanem mint étkezéskor fogyasztott italt tekintjük, akkor nyugodtan összehasonlíthatjuk más erjesztett italokkal, sőt a szőlőlével is. Ami vitamintartalmát illeti, a bor nem marad el a sörtől, sőt a kereskedelmi forgalomban lévő szőlőlé is kevesebb vitamint tartalmaz, mint a bor, mert az alkoholos erjedés biológiai folyamatai sokkal jobban kímélik a rendkívül érzékeny vitaminokat, mint a szőlőlé tartósításának ipari műveletei, nem beszélve az erjedés során keletkezett vitaminokról.
Régóta ismert a borok emberre veszélyes patogén baktériumokra (kolera vibrió, kolibacilus, tifuszbacilus stb.) gyakorolt pusztító hatása.
1950. óta végzett kísérletekkel bizonyították be, hogy azt az antiszeptikus hatást a bor polifenol-vegyületei idézik elő, melyek antocianinok a vörös borokban és flavonoidok a fehér borokban.
Az antocianinok - így a szőlő antocianinjai is - általában heterozidok, glükozidok, amelyek savas hidrolízise folyamán egy vagy több molekula cukor és egy aglükon: antocianidin molekula keletkezik. Baktericid hatása csak a hidrolizált aglükonnak, az antocianidinnek van. A szőlőmustban lévő antocianidinek csak az erjedés után kezdenek hidrolizálni, ezért a mustnak és az éppen kierjedt újbornak alig van baktericid hatása, ez a hatás csak az antocianinok hidrolízisével kezd kialakulni a borokban és egy idő múlva éri el maximumot.
Ismeretes, hogy a bor "cserzőanyagai", "tanninjai" az elemi flavon-vázon alapuló polifenol vegyületek több molekulából kondenzált, polimerizált termékei. Amilyen mértékben polimerizálódnak a flavon-vázas molekulák - főleg a katechinek és leukoantocianidinek -, olyan mértékben erősödik két tulajdonságuk: az összehúzó íz és a fehérjékhez való affinitás. E tulajdonságok maximumot érnek el kb. 9-10 molekula kondenzációjánál, ez a polimer vegyület már a tulajdonképpeni tanninnak felel meg.
A polifenol vegyületek polimerizációs fokának növekedésére csökken azok P vitamin-aktivitása, de jelentősen erősödik az antivírusos hatás. A polimerizált vegyületek hatására a vírusok azért veszítik el fertőző tulajdonságukat, mert a fehérjék komplex vegyületet képeznek a tanninokkal, ezáltal inaktiválódnak a vírusfehérjék.
Népbetegségnek számító szív és keringésrendszeri betegségek egyik kiváltó oka a vérerek falán való lerakódás az érelmeszesedés kialakulása. Ezek a zsírtartalmú lerakódások később teljes érelzáródást okoznak, illetve agyvérzést is idézhetnek elő. Az étkezések alkalmával mértékletesen fogyasztott borok bizonyítottan segítik az emberi szervezetet ezen károsodások kialakulásának megelőzésében. A borokban a polifenolok összes mennyisége elérheti a 3-4 g/l-t is, melyek antioxidáns hatása régóta ismert. A jelenlegi kutatások középpontjában főleg a katechin és származékai, valamint a 3,5 trihidroxi-sztibén - köznapi nyelven a rezveratrol - állnak.
